A beszélgetés moderátora Dr. Bartuszek Lilla projektvezető volt, résztvevői: Kanász Nagy Máté és Tordai Bence országgyűlési képviselők, illetve Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese.
A beszélgetés során Papp Gergely elmondta, hogy a mezőgazdasági termelés fenntarthatósági alapokon működik, hiszen a gazda érdeke, hogy az általa használt földterületen úgy tudjon termelni, hogy az hosszútávon hozzon számára hasznot. Gazdaságossági szempontból a jövő termelési technológiái tudományos alapokon kell működjenek, nem lehet a múlt a jövő, azonban a modern technológiák csak lassan tudnak elterjedni a termelésben. Hangsúlyozta, hogy Európában és hazánkban is a mezőgazdasági termelés javarészt családi alapokon nyugszik. A fenntarthatósági problémákban a mezőgazdaság hatása eltúlzott, mert a mezőgazdasági termelés a fenntarthatósági utak figyelmen kívül hagyásával nem működik. Kifogásolta az EU mezőgazdasági politikájában az általánosítást, példának hozta fel a műtrágya felhasználásának visszaszorítását, mely során minden országnak felére kell csökkentenie a felhasználást függetlenül attól, ez mennyi volt korábban.
A képviselők elmondták, hogy a túlfogyasztás folyamatosan növekszik, melyért elsősorban nem a fogyasztó hibáztatható. A túltermelés növekedése miatt -, melyet a mezőgazdaságban a műtrágya használata is elősegít – a cégek érdeke, hogy marketinggel fogyasztásra ösztönözzenek.
Véleményük szerint az egyén felelőssége a fenntarthatóságban a saját mikrokörnyezetére vonatkozik, a törvénykezéseknek kell kihatnia a nagyvállalatok fenntartható működésére. A jelenlegi, szinte csak fogasztásra ösztönző marketingtevékenység mellett és miatt fontos lenne a lakosság edukációja. Erre szintén alkalmasak lennének a reklámeszközök is. Például a közpénzből készülő óriásplakátokon ne csak kormánypárti politikai üzenetek jelenjenek meg, használhatnák azokat környezetvédelmi ismeretterjesztésre is. Fel kell hívni a lakosság figyelmét a szükséges életmódváltásra, a túlfogyasztás és az élelmiszerpazarlás csökkentésére (melynek mértéke Papp Gergely szerint 30-50%). A gyártókat pedig törvényi szabályozással olyan tartós fogyasztási cikkek előállítására szorítani, melyek megjavíthatók.
Felhívták a figyelmet a Magyarországon jelenleg fennálló ellentmondásra, miszerint fontos fenntarthatósági törekvés a környezetkímélő csomagolóanyagok (pl. papír), előtérbe helyezése. Nemzetközi viszonylatban a műanyagcsomagolás költsége a papírhoz képest 10-20-szorosára nőtt, míg Magyarországon a korábbi 3-szorosa ellenére jelenleg 20%-ra csökkent, Ehhez hozzájárulhatott az, hogy 2023. július 1-től a műanyaggyártásban is érdekelt MOL vette át a hulladéküzletágat.
A beszélgetés végén hangsúlyozták, hogy a civil társadalomnak fontos szerepe van a fenntarthatóságban. Az egyéneket edukálni szükséges, a civil szervezeteket pedig be kell vonni az önkormányzatok döntéshozatali munkájába szakértőként. Kiemelték az iskolai oktatás szerepét, valamint az egyéni példamutatást, mely felfelé terjed, az egyes emberektől a civilszervezeteken keresztül az egész társadalom felé.